Túlaggódod? Tedd okosan!

Talán ismét népszerűtlen véleményt fogalmazok meg azzal, hogy a ‘mindentleszarok’ hozzáállás nem miden esetben a legcélravezetőbb, akármennyire is ezt szeretnék elhitetni velünk az internetes mémek és némelyik önfejlesztés-guru. Az alábbiakban az aggódás pozitív oldalára fókuszálok, amelyről sokszor nem esik szó.

9336Az aggódásnak, azaz egy-egy esemény lehetséges kimenetelein való agyalásnak ugyanis két típusa van: lehet olyan eseményeken agyalni, amelyeknek a kimenetelére befolyásunk van (pl. megbukunk-e egy vizsgán), és olyanokon, amelyekre semmilyen befolyásunk sincs (pl. időjárás a másnapi kiránduláson).

Nézzük az első kategóriát: végiggondolni, hogy milyen kimenetele lehet egy eseménynek nem haszontalan dolog, már ha pusztán evolúciós-túlélési szemszögből is nézzük a dolgot. Ez vezetett például ahhoz, hogy az őseink elkezdtek gabonát termelni és raktározni arra az esetre, ha a megszokott forrásaik már nem biztosítanának elegendő élelmet. Biztonságban akarták érezni magukat és családjukat, nem kiszolgáltatva lenni a természet szeszélyeinek. A mai, hétköznapi példánknál maradva pedig, végiggondolni egy vizsga lehetséges kimeneteleit legtöbbször tanulásra ösztönöz, azaz nem leszel pusztán a szerencsés tételhúzásnak, vagy a vizsgáztató jóindulatának kiszolgáltatva. Itt azért persze van egy kis buktató is: még pedig az, csak akkor éri meg ‘aggódni’, ha ez cselekvésre (szakkifejezéssel: proaktív hozzáállásra) ösztönöz. Ha viszont az aggodalom olyan mértékű, hogy lebénít, akkor teljesen kontraproduktív a dolog, és előbb inkább tényleg érdemesebb azon dolgozni, hogy oldjuk ezt a feszültséget.

Személyes tapasztalatom szerint azonban ez a bénító mértékű aggodalom akkor következik be, ha túl hosszú ideig tettem úgy, mintha valóban leszarnám az adott dolgot. Addig halogattam a vele való foglalkozást, míg végül már nem tudtam tovább figyelmen kívül hagyni. A megoldás ilyen esetekben mindig az lett volna, ha már jóval előbb elkezdek ‘aggódni’, hisz ez arra ösztönzött volna, hogy valamiféle tervet vagy megoldási stratégiát gondoljak ki.

A második kategória esetében, vagyis olyan események kapcsán, amelyekre nincs

three-little-pigs-story
A harmadik kismalacnak nem csak proaktív volt a hozzáállása, de valószínűleg jobban is aggódott a farkas tüdőkapacitása miatt.

befolyásunk, az általános vélekedés az, hogy semmi értelme agyalni rajtuk. Én ezzel is vitatkozom. Ugyanis még ha biztosan tudjuk is, hogy valaminek a bekövetkeztére nincs ráhatásunk (pl. az időjárás, vagy az a tény, hogy előbb-utóbb mind meghalunk), akkor is felkészülhetünk az adott dologra, vagy akár készülhetünk Bé tervvel: no nem arra gondolok, hogy a reinkarnációban bízva áttérünk a hindu vallásra, hanem hogy végrendelkezünk, vagy megnézzük, a kiránduló útvonal mentén milyen helyek vannak, ahova rossz idő esetén be tudunk ülni pár órára.

Ne tudom, ti hogy vagytok vele, de a leszarás még soha sem segített át egyetlen vizsgán sem, nem segített asztalhoz jutni egy felkapott étteremben, vagy pöpecül megszervezni egy külföldi utazást. Az ‘aggódás’, azaz a dolgok alapos átgondolása némelyik kedvezőtlen forgatókönyvet is figyelembevéve azonban igen.

Amellett is lehet persze érvelni, hogy az átgondolás és az ‘aggódás’ két külön dolog, hiszen az első inkább kognitív folyamat, a másodikhoz pedig egy érzelmi reakció is társul. Viszont nem mondja nekem senki, hogy képes mindenféle érzelmi reakció nélkül gondolni végiggondolni olyan forgatókönyveket, amelyekben őt vagy szeretteit valami kedvezőtlen esemény éri. A kettő – gondolat és érzelem – nagyon sokszor együtt jár, és amint azt láttuk, ez nem feltétlenül rossz dolog, hiszen talán pont ez a plusz érzelmi töltet az, ami átlöki a szimpla gondolatot a tettek mezejére.

Mondd, mi nyomja kicsi szíved...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s